A rendes lányok csendben sírnak
Részletek
Színházi premier Somorján!
A Budapesti Vígszínház bemutatja:
Rendes lányok csendben sírnak
Rendező: Paczolay Béla
Kiss Mari – Balázsovits Edit – Márkus Luca főszereplésével!
„Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni…
És csak csendben sírni. Főleg, ha nő vagy!”
Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.
Interjúk, vallomások és beszámolók alapján íródott a regény, amelyben három különböző korú nő sorsán keresztül kirajzolódik a rendszerváltás utáni Kelet-Európa talán legsötétebb maffiatörténete.
A rendes lányok csendben sírnak nemcsak felkavaró, hanem felszabadító és felemelő is. Erőt és bátorságot ad azoknak a nőknek, akik némán tűrték az erőszakot, akik nem merték felemelni a hangjukat, akik eddig szégyenbe burkolózva éltek.
Csak 18 éven felülieknek!
Boeing, Boeing… leszállás Párizsban
Részletek
Bernard, a sztárépítész elegáns loft-lakásában éli gondtalan életét. Ha kinéz az ablakon, Párizsra lát. Ha vacsorázna, a házvezetőnő viszi otthon a nemzetközi konyhát. Ha menyasszonya megérkezik, mámorosan szeretik egymást. Ha másik menyasszonya érkezik meg, vele is mámorosan szeretik egymást. Ha a harmadik, vele is. Mert minden normális, modern férfinak három menyasszony az ideális, csak légiutas-kísérők legyenek, és menetrend szerint elkerüljék egymást.
Amikor beállít a régi iskolatárs, hogy apró szívességet kérjen, ő is elámul az irigylésre méltó és tökéletes rendszeren. Persze egyetlen apró hiba is végzetes. Kettő még rosszabb, vicces. Ez az este a harmadik hibával kezdődik…
Tetemre hívás
Részletek
Hangjegyekben elmondott életút
Arany János költeményei, s egyben írói munkássága rajzolódik ki a Tetemre hívás című verses-zenés előadásban, mely a neves Déryné Program kínálatában is helyet kapott.
Az előadás nagyobb részt Arany balladáit és kisebb részt kései költészetéből az Őszikéket dolgozza fel. A műsor a Kozmopolita költészet című verssel indul Papp Zoltán színművész előadásában felvételről, mintha magát a költőóriást idéznék meg, melyet a megzenésített balladák sorozata követ. Olyan balladákat keresett Tóth Tibor Jászai-díjas színművész, a darab ötletének megálmodója, melyek könnyen megzenésíthetőek és jelentősek Arany munkásságában. Így került zenei átdolgozásra a Walesi Bárdok, a Szőke Panni, Az ördög elvitte a fináncot, a Vásárban, az V. László, az Árvafiú, a Tengeri hántás és a Tetemre hívás. Az időben előrehaladva a zenés blokkot végül a Néma bú és az Epilógus, Arany halála zárja.
„A műsor gerince még a múlt században készült el, 1996-ban, amikor úgy döntöttem Kováts Marcell népzenész barátommal, hogy hozzányúlunk Arany költészetéhez.” – mondta el Tóth Tibor. „Aranyhoz való kötődésem eredete gyermekkoromra datálható, amikor elolvastam a Toldit vagy a Walesi Bárdokat. Lenyűgözött Arany líraisága és egy életre magával ragadt egyszerűségben megnyilvánuló zsenialitása. A szomorkás, elégedetlen hangvétele és a főként a kései versekben érezhető mélabú, nem tudom miért, de nagyon közel áll hozzám. Ezért is gondoltam akkor, hogy előveszem a költészetét és megalkotom a zenés ballada összeállítást.” Az előadás a 90-es években számos kultúrközpontban, színházban vendégeskedett, majd amikor Tóth Tibor 2003-ban a komáromi Jókai Színház igazgatója lett, úgy döntött, újra előveszi, s egy jóval gazdagabb megzenésítéssel és Arany kései költészetével, főként a „Kapcsos könyvben” található Őszikékkel kiegészített tartalommal újra közönség elé viszi az irodalmi pódiumestet.
Mivel Arany sokat merített a skót népballadákból, a műsor zenei elemei is a magyar, skót és ír népzenei alapokra épülnek, miközben a teljes hangszerelés inkább világinak tekinthető. A három zenész – Kováts Marcell, Madarász András és Farnbauer Péter – gitáron, kobozon, harmonikán, kecskedudán, tárogatón, furulyán kísérik a szöveget, így lesz gazdag és rétegelt a muzikális tartalom is. A zenei tételeket különféle összekötő szövegek tűzdelik, melyekben írói vélemények hangzanak el Arany Jánosról: méltatja őt Szerb Antal, Gyulai Pál, Kosztolányi, vagy épp Márai, aki igen találón így fogalmazott: „Arany Jánosnak több szava volt, mint Shakespeare-nek.”
A Magyar Költészet Napja Somorján
Részletek
Költészetnapi verskórus a VMK előtti Szent István téren
2024. április 11-én, 10.00 órakor
Hagyományos rendezvényünk célja, hogy közösen népszerűsítsük a gyermekek és fiatalok körében a költészetet. Meggyőződésünk, hogy a közös versmondás pozitív élményt hagy a résztvevőkben, érzékenyebbé teszi őket és felkelti e műfaj iránti kíváncsiságukat.
A célcsoportunkat a somorjai magyar diákok, minden somorjai magyar oktatási intézmény összes diákja képezi. Idén is nagyon örülnénk neki, ha a VMK előtti téren összegyűlnének a magyar gyerekek és fiatalok. A verskórus hagyományát 2016-ban fektettük le Somorján, egyedi projekt, melyre igazán mindannyian büszkék lehetünk.
Jaj, de szépen muzsikálnak, I. somorjai nótaest
Részletek
A Városi Művelődési Központ és a CsehArt Polgári Társulás közös szervezésében valósul meg az 1. somorjai nótaest, mely a Jaj, de szépen muzsikálnak címet viseli. Sok szeretettel ajánljuk a nótakedvelők figyelmébe.
Közreműködnek: Nagy Noémi, Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László, Bokor János.
Azt est háziasszonya Erdélyi Claudia, a Dankó rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Kísér a Cseh Tamás Band.
Nyugdíjas jegyár: 10,00eur, melyet személyesen a jegypénztárban vagy a VMK irodáiban lehet megvásárolni.