Száz Pál phytolegendáriumában etnográfia keveredik szépirodalommal, amihez a növények adnak szimbolikus-allegorikus nyelvet. Ritkaság ez a magyar irodalom történetében, hiszen Száz Pál füveskönyve olyan szépirodalmi mű, amelyet tájszólásban írtak, fonetikus lejegyzéssel. Gyógynövényekről és emberi sorsokról szól, és a szerző a növények iránti tisztelet mellett a mátyusföldi nyelvjárást igyekszik összeboronálni a költészettel. A Biblián alapuló népi apokrif történetekből indult ki, amelyekben fontos szerepük volt a növényeknek. A kötet szerkezete is az ünnepek rendjén és a hozzájuk kapcsolódó szakrális tartalmakon alapul. A Csavar... Részletek